Kedves Sakkbarátaim, Tisztelt Moderátorok!
Nem vagyok túl régi felhasználója az oldalnak, ámde annál lelkesebb (sakktudásomra is ez a legmegfelelőbb jelző).
Kezdetben a játék iránti csodálattal párhuzamosan növekedett bennem elismerésem az oldallal kapcsolatban. Az utóbbi napokban ez azonban megváltozott. No nem a lapfenntartók változtattak meg valamit; nem, az oldal szolgáltatói szívonala kiemelkedő. Ehelyt adot hangot elismerésemnek. Gratulálok.
Kedvem azért romlott el, mert egyre gyakrabban találkoztam sportszerűtlen, eesetenként tahó megnyilvánulásokkal, s most legutúbb szánalmas rágalmakkal.
De vegyük sorjában. Sajnos mindennaposnak mondhatóak a nem köszönő (főleg nem elköszönő) játékosok, ahogy a vereség esetén nem gratulálok is. Ez legyen az ő és neveltetésük baja, bizonyára származik gondjuk az életben hiányos illemtudatuknak.
Az alábbi eset is saját naívságomnak volt köszönhető tegnap: Lacka játékostársam elnézte a vezérét egy igen izgalmas, -saját szintemen- szép partiban. Sajnáltam a szép meccset, fölajánlottam, hogy lépjünk körbe, amíg visszaáll a lépése előtti állás. Egyeztettük a cseten a lépéseket, de legnagyobb megrökönyedésemre, mikor rajta volt a sor, nem a megbeszéltet lépte, hanem a győzelmi pontokhoz való görcsös ragaszkodásában mást húzott. (Szégyenében utána már ajánlotta a döntetlent, de neki adtam a kb. 20. ezüstpontot)
Ez megint csak az én hibám volt, és Lacka lépése is átérezhető, remélhetőleg egyszeri gyengeségből fakadó morális megbillenés volt.
Arról azonban nem tehettem, amikor ma Corben "úr" nekiállt ma este rágalmazni, hogy sakkprogram lép helyettem, amit visszautsítok. Először azt sem tudtam, mit akar ("progis vagy:)"-írta). Majd értetlenségemre, gúnyos hangvételű "Ne játszd meg magad", "Az infod mutatja" és hasonló üzeneteket írt. Ekkor szakadt el bennem is a cérna, és úri mivoltomból kivetkőzve csúnya terminussal illettem. "Viselkedésed egy +++ -t sejtet". A +-ek helyén egy jellegzetesen káromkodásbeli szókapcsolat állt, amely mintegy szinekdochéként hozza ossze az ember bélcsatornájának két végét. Ő sem volt rest szánalmas szópárbajunkban, igaz szolídabb mennyiségben válaszolt vissza, amikor egyszer csak az édesanyámat is belekeveri spanyolul. Ezt én akkor indulatomban olasznak néztem, s ezen a nyelven folytattam róla alkotott véleményem csetbeöntését, s ugyanezt megtettem még megtettem más nyelveken is. A csalódások, melyeket az elmúlt napokban egyes játékosok viselkedései okoztak, mind abban a kéjes indulatban egyesültek, amely Corbent elképzelte, amint rágalmakkal próbálja menteni drága 65 pontját, és rontja el a kedvét a társának.
Kedves Moderátorok!
Az ilyen rágalmakat időleges kizárás terhe mellett kéne büntetni! Teljességgel el tudja venni a kedvét a játékosnak. Ha nem figyel rá, akkor harsánysárga smile-jelek kíséretében kapja a további mondatokat, s végül kivetkőzve magából önnönmagát is a szánalomra méltó társához csapja viselkedésével.
Tisztelettel kérem mérkőzésünk csetjét megnézni (Corben-della Chiesa 1-1; 2007.08.28 22.30 körül), és Corben "Urat" figyelmeztetni, hogy ez volt utolsó rágalmazása. Természetesen a minősíthetetlen hangnem miatt magamra és őrá is kérem az egyéb szankciókat.
Abban a reményben, hogy hasonló esetek nem fognak előfordulni, kívánok minden társamnak eredményes, szépélményben gazdag mérkőzéseket.
Tisztelettel:
della Chiesa
U.i.: Corben ellen az ominózus (második) meccset vezérelőnyben bár, de időhiány miatt elvesztettem. Mielőtt -mindentől függetlenül- gratulálhattam volna neki, kilépett, úgyhogy ezúton gratulálok neki ügyes taktikájához, és védekezéséhez az utolsó pillanatokban.
